Félelmetes szépségű tájra tekint le a fölöttünk méltóságteljesen köröző sas madár.
Istenek fenséges ékköve itt minden szikla, befoglalva a csodálatos zöldellő erdők tengerébe.
Szent-völgy e táj neve, nem csak a régiségben, de a mai turista térképek szerint is. A Borsod- Hevesi dombság Ivád község feletti táján járunk. A községből a sportpályától balra, átkelve az Ivádi-patakon érkezzünk rövid út után a Szent-völgybe.
Elhaladva a Remete-tető alatt jobb oldalon, erdőtől letarolt hegyen egy őskori földvár figyelhető meg. A kis alapterületű, magas várkúp körül jól látható az egykori sáncárok gyűrűje. Tovább haladva a Kis-lyukas kő nevezetű hegy alá érkezzünk, Az ős Pannon tenger hullámai formázták lenyűgöző látvánnyá. A homokkőből rajzolt „hullámok” között óriási darázskövek alusszák örök álmukat A Kis-lyukas kő után jobbra kanyarodik az út. A látványok gyönyörében fürdőző turista előtt egy óriási „tanúhegy” a Nagy-lyukas kőnek nevezett Táltos szikla meredezik az ég felé. Mint egykoron fenséges Babilon tornya égbe kiállt Magához vonzza azúrra járó ember fiát. Mint porszem ér az ember a hatalmas „Táltos” szikla alá.
A termetes sziklafal alá mászva a meredek lejtőn mintegy öt méter magasan egy barlang ürege tátong. A barlang szamárhátas boltozatú bejárata őskori emberek alkotására utal. Kétlépcsős padkasor húzódik a sziklafal oldalában. A felső a barlang bejáratához vezet. Közelebbről mind jobban bizonyossá válik annak emberi kéz által alkotott mivolta. Szentély jellege formai kialakításából azonnal megállapítható. A „szentélyből” hallatott kiáltás visszhangja hosszú időn át zengi körbe az alattunk álló fenséges völgyet. A „szentélyből” a felső padkán át a sziklafal tetejére vezető lépcsősor romjaihoz érünk. A lépcsősor közepén álló öregfa lezárja az utat, de mellette meg lehet kerülni. Közben eltűnődhet a halandó, miként vert itt gyökeret ez a fa a sziklák sivatagjában. Talán nem-e az a feladata, hogy figyelmeztessen a sziklafal megmászásának veszélyére. Rendkívül óvatosan haladjunk a sziklafal tetején, mert a mohás szikla csúszós és igen mély az alattunk tátongó szakadék. A „szentély” feletti sziklatorony teteje katlanszerűen kivájt. Itt égett egykoron az áldozati tűz, mint hatalmas fáklya.
A megkopott lépcsőkön csak a legóvatosabbak merészkedjenek a közelébe Mások érjék be a táj elénk táruló gyönyörével. Messze látni innen a Szent Korona országába. Észak felé a Tátra hegyei kéklenek, dél felé a Kápolna-völgy irányába egészen az Alföld pereméig ellehet látni tiszta időben. Keletre a Bél-kö, nyugatra a Kékes vonulatai üdvözölnek.
A sziklába rengeteg bevésés látható, de sajnos a huszadik század „művészei” tönkre tették az ősök üzenetét. Figyelmesen szemlélve azonban még ilyenek is megfigyelhetők. A „Táltos” sziklák tetején állva oly közelinek tűnik az Isten. A lelkűnkben nyugalmat sugároz a táj szépsége A Nap fiainak gondolata messze jár Az ősök szelleme lelkűnkbe tekint. Napforduló ideje van, látom a táltosokat magam körül A völgyben rengeteg ember várja a napnyugtát. Peregnek a táltos dobok. Életre kél a tűz, a fényfelszabadítás csodája. Látom az ősök ősét, látom a szkítákat. Révülök…
A sziklák mögötti hegytetőn Bartha Józsi barátom az egri hunok mai táltosa, egy hatalmas gímszarvas bikát zavar meg nyugalmában. A nemes állat megjelenése, a Csodaszarvas, a szkíták, magyarok szent jelképe mintegy bekoronázza a nap eseményeit Ő lehet a „Táltos” sziklák őrzője, a szépséges megelevenedett ősi jelkép. Nem zavarjuk tovább nyugalmát, lassan leereszkedünk a „Varázshegyröl”
Szkíta vérű testvéreim nézzétek meg ezt a csodálatos szent helyet, a fenséges Csodaszarvas birodalmát.
(Tóth Sándor)
A különös természeti képződmény Ivádról Északnyugati irányban a Pataksor út végétől haladva érhető el kb. 3 km távolságban. Kiváló gyalogtúra lehet a településre érkezőknek.