Az Országgyűlés 2013. június 13-án fogadta el a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény alapvető módosítását tartalmazó 2023. évi LI. törvényt. E jogszabály értelmében 2024. január 1-jétől életbe lép a kútamnesztia, ami azt jelenti, hogy a 2024. előtt engedély nélkül létesített, 50 méternél nem mélyebb, háztartási és kerti célra használt talajvízkutakat nem kell bejelenteni, illetve a fennmaradását engedélyeztetni.
Az eddig érvényben lévő szabályok alapján 2023. év végéig engedélyeztetni kellett volna a korábban illegálisan létesült, háztartási vízigényű kutakat. Azonban képtelenségnek bizonyult annak felmérése, hogy mennyi talajvízkút működik az országban, mivel az elmúlt években az illegális kutak bírságmentes bejelentésének lehetősége nem vezetett eredményre e területen.
Az új törvényi rendelkezések értelmében jövő évtől automatikusan szabályosnak minősülnek a 2024. január 1-je előtt engedély nélkül létesített, 50 méternél nem mélyebb, az első vízzáró réteget el nem érő háztartási vízigényű ásott vagy fúrt kutak.
A könnyítés azért jött létre, mert a sekély kutak nem érintik a felszín alatti vízkészletet, ezek forrása az összegyűlt csapadékvíz, vagyis a talajvíz, ezért környezetvédelmi szempontból nem jelentenek kockázatot.
A kútamnesztia alapján tehát az adott háztartási talajvízkutak, – ezen a vidéken jellemzően az ásott kutak – mindenféle bejelentés és engedély nélkül szabadon fennmaradhatnak függetlenül attól, hogy vízkészletvédelmi szempontból kockázatos, vagy kockázatmentes területen helyezkednek el. Esetükben a helyi vízügyi hatóság felé nincs teendő.
A fentieket a Magyar Vízkútfúrók Egyesülete által készített táblázat mutatja be közérthetően:
2023. szeptember 7-én geoportal.vizugy.hu/vizkeszletvedelem elérhetőséggel elkészült a vízkészletvédelmi országtérkép. A térkép megkülönbözteti a vízkészletvédelmi szempontból kockázatos (az országtérképen rózsaszínnel jelölt) területeket, illetve a vízkészletvédelmi szempontból kockázatot nem jelentő (az országtérképen fehér színnel jelölt) területeket.
A törvénymódosítás értelmében, aki a jövő évtől kezdve új kutat tervez létesíteni, háztartási cél esetén a kockázatmentesnek minősülő, fehér színnel jelzett területen ezt engedély és bejelentés nélkül megteheti, a kockázatosnak számító, rózsaszínnel jelzett területen pedig hatósági jóváhagyást kell rá kérni.
A jogszabály fúrt kút esetében háztartási vízigényt is meghatároz: ez jövő januártól évi 500 köbmétert meg nem haladó vízhasználattal egyenlő.
A háztartási vízigényt kielégítő, 50 méter talpmélységet meg nem haladó, és az első vízzáró réteget el nem érő, új létesítésű talajvízkút esetében vízvédelmi szempontból kockázatmentes területen 2024. január 1-jét követően sem lesz teendő, nem szükséges vízjogi engedély és bejelentés a kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez vagy megszüntetéséhez.
Ivóvíz- vagy karsztbázis szempontjából kockázatos területen azonban a kút létesítését, üzemeltetését és megszüntetését előzetesen be kell jelenteni a kút helye szerint illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére.
A mezőgazdasági célú talajvízkutak a vízkivételi szempontból kockázatos területeken a Nemzeti Földügyi Központ által kiadott vízjogi engedély alapján lesznek 2024. január 1-jétől építhetők, szemben a nem kockázatos területekkel, ahol ugyanezek a kutak csupán az egyszerűbb, bejelentés és hatósági jóváhagyási eljárás alá tartoznak majd.
Vízügyi hatóság 2024. január 1-től a kút helye szerint illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóság. Mezőgazdasági célú kút létesítése esetén 2024. január 1-től a Nemzeti Földügyi Központ felé kell bejelenteni a kockázatmentes területen létesítendő, fenti feltételeknek megfelelő kutakat, míg védendő, kockázatosnak minősülő területen engedélyezési eljárást kell lefolytatni náluk.
A Pétervásárai Közös Önkormányzati Hivatal illetékességi körébe tartozó települések közül az országtérkép alapján vízkészletvédelmi szempontból kockázatmentes (fehér színnel jelzett) területbe tartozik Ivád, Kisfüzes, Erdőkövesd és Váraszó község.
Pétervására város belterülete a Táncsics út, a Dózsa György út, a Budai Nagy Antal út, a Vár utca, a Templom utca fele része és a Rákóczi út kivételével vízkészletvédelmi szempontból kockázatos (rózsaszínnel jelzett) területnek minősül.
A belterületi lefedettséget tartalmazó országtérkép másolata az alábbi ábrán látható:
